A színházat a klasszicista stílusban épült kerektemplommal eképpen hasonlítja össze Szerelmey képes albumának szövege: „bátran szerepet cserélhetnének, a mennyiben külső tekintet után itélve, a színház sokkal inkább beillenék imaháznak, és az imaház színháznak.”

A vendégek Füredre nem csak gyógyulni, hanem szórakozni, pihenni is jártak. A füredi fürdővendégek javát az az osztály adta, amely az új életre kelő magyar irodalmat és azzal együtt a színészetet, színjátszást is támogatni tudta. A füredihez hasonló külföldi fürdőhelyek is állítottak fel állandó színházat s így a nyugati példát követnünk kell. A fürdővendégek adományaik révén jogot véltek szerezni maguknak ahhoz, hogy a színházra vonatkozóan kívánságaikat is kifejezzék, így az építendő színház élére Kisfaludy Sándort kérték fel.

A telket, mivel a Bencés rend tihanyi apátságának tulajdona volt a fürdő telep, a rendtől kellett kérelmezni. Az építést a vármegye tervei szerint Fülöp József veszprémi postamester, építő végezte. Az épület rendkívül gyorsan felépült: 1830 novemberében adta tudtul Kisfaludy a vármegyének, hogy színház építéséhez telket adnak, 1831 július 2-án pedig már meg is nyílt a színház. Igaz az épületen még 1835-ig végeztet kisebb javításokat és hozzáépítéseket.