A színházat a klasszicista stílusban épült kerektemplommal eképpen hasonlítja össze Szerelmey képes albumának szövege: "bátran szerepet cserélhetnének, a mennyiben külső tekintet után itélve, a színház sokkal inkább beillenék imaháznak, és az imaház színháznak."

A vendégek Füredre nem csak gyógyulni, hanem szórakozni, pihenni is jártak. A füredi fürdővendégek javát az az osztály adta, amely az új életre kelő magyar irodalmat és azzal együtt a színészetet, színjátszást is támogatni tudta. A füredihez hasonló külföldi fürdőhelyek is állítottak fel állandó színházat s így a nyugati példát követnünk kell. A fürdővendégek adományaik révén jogot véltek szerezni maguknak ahhoz, hogy a színházra vonatkozóan kívánságaikat is kifejezzék, így az építendő színház élére Kisfaludy Sándort kérték fel.

A telket, mivel a Bencés rend tihanyi apátságának tulajdona volt a fürdő telep, a rendtől kellett kérelmezni. Az építést a vármegye tervei szerint Fülöp József veszprémi postamester, építő végezte. Az épület rendkívül gyorsan felépült: 1830 novemberében adta tudtul Kisfaludy a vármegyének, hogy színház építéséhez telket adnak, 1831 július 2-án pedig már meg is nyílt a színház. Igaz az épületen még 1835-ig végeztet kisebb javításokat és hozzáépítéseket.

Más forrás szerint 1831. július 3-án nyílik meg Thália füredi otthona, fényes ünnepség keretében, amelyről ezt jegyzi fel emlékirataiban a résztvevő Ujfalvi Sándor: "Egy fénylő tükör maradánd emlékünkben, melyben eredeti tisztaságában szemlélhetjük magyar hazánkfiai becsületességét és s őszinte tiszta érzéseit"

Eötvös Károly így ír róla:
" Mely napon tartották ezt az ünnepet? A költő azt írja leveleiben: július 3-án, az egykori hírlapok azt írják július 2-án Én meg azt mondom mindkét napon. Az 1831-ik évben július 2-ra szombat, 3-ra vasárnap esett. Az egyik nap a nép, a másikon a nemzet ünnepelt. Az ünnepségre meghívták az összes szomszéd vármegyéket, meg is jelentek. A színházba négy–ötszázan fértek be. Ezt a népet az ünnepből nem kihagyni nem lehetett. Komlóssy Ferencznek a színigazgatónak volt jó ötlete. Tartsunk nemzeti ünnepet és szabad előadást szombaton július 2-án a népnek s vasárnapon július 3-án a nemességnek. Elfogadta a javaslatot a költő s helyeselte azt az ifju Deák Ferencz is legyen a nép az első. Így lett."

Kisfaludy Sándornak a színház megnyitására írott költeménye:
NEMZETI ÉNEK
Énekeltetett Füreden a Magyar Nemzeti Játékszínnek megnyitásakor.1831

Adgya Isten, hogy a Magyart

A fél világ urallya,

S vérrel szerzett szabadsága

Soha kárát ne vallya!

Adja Isten! Alkotmánya

Mindörökké állhasson,

S díszlésének semmi erő,

S idő vész ne árthasson.

Adgya Isten! hogy a Magyar

Hazáját és Nemzetét,

Nyelvét s ősi tulajdonit

Szeresse mint életét!

A Magyar csak addig élhet,

Míg a nyelve és szive

Magyar marad: Vége neki,

Ha magának nem híve.

Tartsd meg Isten nemzet-testét

Árpád bajnok népének!

Adgy nemzeti tökélyeket

Feleszméllő lelkének!

Tartsd meg Isten Ferenc Királyt,

Jó Attyát a Hazának!

Ki a Magyart nyelve által

Visszaadta önmagának.

A megnyitáskor a Dunántúli Színjátszó Társaság szerepelt, amelynek Komlóssy Ferenc volt az igazgatója. A vármegye a színház ügyeinek vezetésére Kisfaludy Sándort kérte fel. A színház megépítéséről kellett gondoskodnia és a már megépített színház igazgatásáról.

Füred közönségének műveltségét, ízlését, igényeit és anyagi helyzetét tekintve egyike volt azoknak az akkori igen ritka helyeknek, ahol a színészet lelkes pártfogásra talált, még nyáron is az egyedüli hely volt, ahol a színésznek bőséges jövedelemre nyílt kilátása.
1831-től 1836-ig a Dunántúli Színjátszó Társaság szórakoztatja a füredi közönséget.

Kisfaludy személyes meggyőződés alapján Komlóssy társulatát az ország egyik legjelesebb társulatának tartotta – az 1835. illetve az 1836. évi társulatot jobbnak tartotta még a budai társulatnál is. A társulat tagjait az ország legjobb színészei alkották. Szerdahelyi József,  Déryné Széppataki Róza, Bartha János…Komlóssy Ferenc nem csak kiváló színész volt, hanem darabokat is írt és sok darabot lefordított.

1834 júliusában akkora tűzvész pusztított a füredi gyógyfürdőtelepen, hogy csaknem az egész telep leégett. A színház épületét is mindenfelől körülvette a tűz s egyedül Komlóssy társulatának köszönhető, hogy nem esett szintén áldozatul. Philipsberg Eugen svájci követségi titkár maga mesélte Kisfaludynak, hogy a színház megmentését egyedül Komlóssy Ferenc társulatának lehet köszönni.

Az állandó és lelkes közönséggel dicsekvő füredi színház annyira vonzotta a különböző vándortársulatokat, hogy a Regélő Pesti Divatlap 1842. március 23-i számának vidéki levéltárca rovatában ezt az írást tette közzé Kisfaludy "némely avatatlan színésztársaságoknak":
"A füredi színház, 1842 nyarán is az előző évben köztetszést nyert Fekete Gábor színigazgatónak és társaságának engedtetett használatára már megkötetett és felbonthatatlan szerződés szerint. A jelesebb színészek és színésznők kik önérdeküknél fogva B. Füredet meglátogatni szándéklanák egyedül Fekete Gábor színigazgatóval szerződhetnek. A buzgó és áldozatkész közönség nagy örömére 1847-ben már hetenként vendégszerepel Füreden a pesti nemzeti színház egy két jeles tagja."

1844-től Kisfaludy halála után Kisfaludy Móric veszi át a színház irányítását. Az ő működése alatt már nem Komlóssyék játszanak a színházban.

1846-ban már Bogyay Lajos jelenti a vármegyének, hogy a füredi színházat Hetényi József igazgatása alatt álló színtársulat szeretné bérbe venni.

Kisfaludy után már nem művészemberek igazgatják a Thália otthonát. Tisztviselők, akikre nézve a színház ugyanolyan ügydarab, mint a többi. Kisfaludy halálával lezárul a színház első és legjelentősebb korszaka.

1868. évi március 30-án tartott közgyűlésen a vármegye kimondja, hogy a színházépületet eladja a tihanyi apátságnak 442 forint 17 krajcárért. Az apátság a színházat lebontatja, anyagát építkezésre használja fel, a telekre pedig gyógytermet építettet.
A színház épületének lebontásával a füredi színjátszás nem tűnik el….